2016. május 29., vasárnap

Nagyon köszönjük kedves jó kívánságaitokat egybekelésünk alkalmából. ☼

2016.05.28. esküvőnk - és következik a napocskákkal való közös ünneplésre 2016.június 10-11-12 Dobogókő!! :) ☼

Ezután csak kettőnkről szóljon az élet.
Csak értem élj, s én akkor érted élek.
Csak virradjon örök NAPSUGÁR reánk,
Én szeretlek! Szeretni engem,
csak Téged kérlek, szeress!
És akkor értelme van,
hogy éljek, kedvesem.
(Kassai Csilla: Csak kettőnkről)

 
Örömmel tudatjuk kedves barátainkkal, napocskatestvéreinkkel, és ismerőseinkkel, hogy tegnap egybekeltünk.Köszönjük szüleinknek, családtagjainknak, barátainknak a sok-sok jó kívánságot, az együtt ünneplés örömét.

Akik tegnap nem lehettetek velünk, vár Rátok Dobogókő.
(2016.június 10-11-12,)


Információ és megrendelés ITT!

Nektek, értetek szervezzük, az 5rőlőra tizedik évfordulója alkalmából.

Ilyen alkalom még egyszer nem lesz!
Látjuk, tudjuk, hogy akiknek fontos a módszerem, akik szeretnétek napocskákkal találkozni és együtt örülni, ott lesztek velünk!
Áldást és fényt kívánunk minden napocskának, aki pedig nem az, annak jó ébredést, és még sokkal több fényt! :)

2016.05.19. Spiri maszlagok folytatása, valamint hogyan olvass külvilágo...

2016. május 26., csütörtök

Bagi Krisztina előadása 2016 05 14 Békésszentandrás





Bagi Krisztikénk, az elsők között végzett nálunk, mint mentor.
Abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy részt vehettünk az Ő első nyilvános előadásán Békésszentandráson.
Na a tájról és a környezetről nem kezdek el papolni, de a Körös folyónak és holt ágainak köszönhetően, olyan a klíma, hogy egy tuja esküszöm, olyan magas volt, mint a két szintes társasház! Óriás pitypangok között találkoztunk ott, és óriás rózsákkal. Ott mindennek él az illata, és most nem mondom tovább, pedig lenne mit! :) Ott harapni lehet a természet ízét.

Ezúton is köszönjük neki a szíves látást, és szívből gratulálunk az Ő első előadásához. Igazán frappánsan depütált, ha az eredményeit nézzük, akkor az pedig pont az I betűn.

Ezekről is mesél ebben a videóban.

Azt mondják az okosok, még a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik. Ő ezt megtette. Halkan megjegyzem, nekem sem volt ez másként. Ám valahol egyszer el kell kezdeni. És MI elkezdtük.

Csak annyit tudok ehhez hozzá tenni, hogy ez számomra olyan csodás élmény volt, mint a gyermekeim születése. Ezt minden anya megérti, és minden apa is.

Szeretünk Benneteket, és hatalmas feladat áll előttünk.
Felébreszteni a lélek igazságaira az alvó embert.

Ám amint C.G Jung mondta volt:
Aki kifelé tekint, álmodik, aki befelé, az ébred.

Hát kezdjük el a befelé tekintést! A befelé tekintés = a szubjektív belső, azaz a lelki világgal. És mint köztudott, amint bent, úgy kint is! ;)

Értitek már, milyen fontos és gyönyörű a mi nagyszerű küldetésünk?

Önismeret = Sáremberből Istenemberré válás folyamata.

Ezek nagy szavak? Igen, azok!

Ám egyszer el kell kezdeni nagyban gondolkodni, nem gyűszűméretben.

Kicsi cél, kis eredmény, nagy cél, nagy eredmény.

És mind tudjátok meg, ha eddig nem tudtátok volna.

Ti MIND NAGYOK VAGYTOK! ☼ Csak lehet, sokan nem tudjátok még magatokról. Na erről van szó, nem másról.

Szóval, hadd mondjam el újra:
A világért végzett legnemesebb szolgálat önmagunk felépítése. (S.Yesudian)

És Te vagy az életed sugárzó Napja, senki más a világon! ;) Ez is S.Yesudian, imádott hatha jóga mester példaképem.

Jó éjt, szép álmokat, és még szebb létezést, mindenkinek!

2016. május 23., hétfő

Csilla, úgy változott meg az életem, hogy nem is vettem észre

Drága Csilla!
Ma beszéltünk telefonon és kérted, hogy írjam meg a tapasztalataimat. Természetesen megoszthatod őket csak kérlek, hogy név nélkül.
Az Főnix programot április 26- május18-ig, 23 napon keresztül végeztem (2 napot ráhúztam). Ez után kezdem el az 5ről 6rát, jelenleg az 5. napon tartok.Annyit tettem hozzá, hogy naponta írom magamra az Ideális testsúly Grabovoj számát (4812412).
Tapasztalataim:
1. Úgy változott meg az életem hogy nem is vettem észre. Pontosabban egyszer csak észrevettem hogy JÉÉÉÉ ez is, az is. A körülményeim változatlanok, de minden könnyebb lett. Sugárzik belőlem a nyugalom és ezt mások is észrevették. A belső béke állapota az, ami eddig számomra ismeretlen volt. Rádöbbentem, hogy igazából sosem voltam boldog: történtek jó - nagyon jó dolgok az életemben, de sosem tudtam valami miatt megélni, sosem voltam "ott" a pillanatban, a mostban.
Az mondtam a múltkor az egyik barátnőmnek, hogy úgy érzem sosem voltam ilyen boldog (fél évvel egy 10 éves kapcsolat vége és pár héttel egy "viszonzatlan" szerelmi kapcsolat után). Pedig aztán párkapcsolat sehol, albérletben lakom egyedül a kislányommal és mégis... Tudok örülni a reggeli napsütésnek is, ami máskor olyan magától értetődő volt, olyan megszokott.
2. Pár napja egyik férfi munkatársammal összekülönböztem kicsit. Ugye most már szépen ki tudok állni magamért. A vége az lett, hogy amikor hazajöttem este megcsináltam a tudatfelszabadítás 7 lépését vele, így rossz érzés nélkül feküdtem le aludni. Másnap odajött és bocsánatot kért. Elismerte, hogy ő volt a hibás.
3. Két volt szerelmemmel találkoztam véletlenül össze májusban. Mindkettő elmondta, hogy bocsánatot kér, hogy bűntudata volt miatta sokáig és hogy nagyon szeretett. Az egyik azt mondta hogy én voltam neki az igazi, azóta sem talált ilyet, a másik meg azt mondta hogy nem tudott elfelejteni és hogy most is érez még irántam. (Előzmény: mindkettőjükkel megcsináltam a tudatfelszabadítást).
4. Testi változások: mindig is puffadtam de nem volt semmi ételérzékenységem meg szervi bajom sem. A puffadás volt, testi oka meg nem. Két hete vettem észre egyik nap, hogy nem puffadtam fel, nagyon meglepődtem. Utána minden nap figyeltem és változatlanul semmi. A másik ami elmúlt az az édesség (főként csokoládé) utáni sóvárgásom. Ezt is egyszer csak észrevettem.
A legdurvább: A mai nap a városban vezettem éppen, amikor fél óra különbséggel, egymás után kétszer is láttam a "viszonzatlan szerelmemet" kocsival. Éreztem, hogy igen, én még szeretem őt. Ez egy jel, gondoltam, és felhívtam telefonon. Hallhatóan nagyon örült nekem, beszélgettünk kicsit (de nem rólunk) aztán letettem a telefont. 
Utána viszont rosszul kezdtem érezni magam. Volt bennem valami érzés, ami nagyon mélyről jött és nem tudtam beazonosítani sem hogy milyen negatív érzés. De nagyon erős volt.Úgy voltam vele, hogy ok, a lelkem jelez hogy van valami. És hát "Gondolj, gondolj, gondolj....". Tudtam, hogy akkor kezdődött amikor letettem a telefont. Tehát a pasihoz köthető. Ego: biztosan nagyon hiányzik ő. De ez most nem győzött meg.
Mi volt a rossz nekem ebben a kapcsolatban? (kérdeztem magamtól)
Hogy nem vállalt fel és nem lett a kapcsolatunk legális, pedig én nagyon szeretem (válaszoltam magamnak)
Na jó, de ez már egy hónapja történt, akkor miért most érzem ilyen rosszul magam? (kérdeztem)
És akkor egyszer jött egy gondolat: Mikor volt még ilyen az életedben? (Hogy ez honnan, meg ne kérdezd :-) )
A kérdésre reagálva eszembe jutott egy pontosan 11 évvel ezelőtti kapcsolatom, ahol nem voltam ugyan szerelmes de rajongtam a pasiért. És várandós lettem. De ő nem akarta, sőt kapcsolatot sem akart, én meg mindenfajta háttér nélkül nem tudtam bevállalni a gyermeket. Bár emlékeztem hogy az abortusz napjáig abban reménykedem, hogy nyerek a lottón és akkor nem leszek senkire sem ráutalva és megtarthatom a babát de ez nem történt meg. És ott volt a válasz....a "pici lélek" és az iszonyatos bűntudat. ÉN NEM VÁLLALTAM FEL ŐT. DE Ő SZERETETT. Úgy éreztem, bárhol is van most Ő, bocsánatot kell tőle kérnem, bár azzal is tisztában voltam, hogy ennek így kellett lennie. 
El kellett mondanom neki, hogy bár ez történt de én is szeretem. Megcsináltam a tudatfelszabadítást és elsírtam magam közben. Végig folytak a könnyeim, bár sem akkor, sem azóta nem sírtam emiatt. Utána meg remegtem. Ettől picit megijedtem, mert még sosem sírtam a tudatfelszabadítás alatt. Traumatikus élmény pozitív hozadéka: Jázmin megszületett másfél év múlva. 
És Csilla....a Főnix konzultációkor azt mondtad nekem, hogy 28 éves koromban érzel valami nagyon rosszat, ami engem nagyon megtört. Erre azt mondtam neked, hogy akkor született meg a kislányom, úgyhogy jó történt. Gyors fejszámolást végeztem akkor amikor Főnixeltünk és a 2006-os év jött ki, azért A KISLÁNYOM születése ugrott be. De amikor az abortuszom volt akkor 27 és fél éves voltam, amikor a kislányom megszületett majdnem 29.
Tehát Te az abortuszom okozta élményt láttad de ez nekem akkor eszembe sem jutott. 
Meg kellett erősödnöm és fel kellett hogy legyek építve annyira, hogy a tudatalattim elém tárja felnőtt életem egyik legtraumatikusabb, feldolgozatlan! élményét.
Nem azt, hogy emlékezzek rá (mert el nem felejtettem), hanem azt, hogy a mögöttes érzelmi tartalommal meg tudjak birkózni. Ehhez 23 nap Főnix és 5 nap 5ről 6ra kellett. Ez ma ugrott be, hogy letettük a telefont.
Egyenlőre ennyit tudok írni a tapasztalataimról, de majd még biztosan lesznek :-)
További gyönyörű napot kívánok Nektek!
Ölelés,

Ez a beszámoló gyönyörűen megmutatja, hogy hogyan dolgozik tovább egy emberben a főnix program és az 5ről6ra. Amikor átveszi a lélek az irányítást a tudat felett, akkor jönnek ezek a "ki tudja honnan jövő kérdések."
Ezek a lélekből jönnek, nem máshonnan.
A levél írójának további csodálatos felismeréseket és fejlődést kívánok. Mindenki másnap pedig: http://kassaicsilla.com/fonix-konzultacio/
Szeretettel, Csillátok